Jeremie alapok véghajrában

Izgalmas véghajrára számíthatunk, amelyben a legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e befektetni, és milyen feltételekkel a fennmaradó összeget, ugyanis 2015. december végén a Jeremie alapok forráskihelyezésére kiírt határidő lejár, jelenleg azonban még kb. 30 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre, tehát vár befektetésre.

A „Jeremie alapok véghajrában” címmel tartott, a HVCA-val közösen szervezett április 14-i szakmai konferenciánkon a téma szakértői, a tőkebevonáson már átesett cégek vezetői és az alapkezelők képviselői is megosztották tapasztalataikat.

Összefoglaló

Az eseményt Garamvölgyi Balázs, az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, aki a Jeremie program céljáról, feltételeiről, és az eddig elért eredményekről tartott előadást.

2010 és 2014 között 214 befektetés valósult meg, összesen 74,87 milliárd forint értékben. Az átlagos szerződött érték 350 millió forint volt, és az iparágak között egyértelműen dominált az informatika és a biotechnika.Ugyanakkor nagy öröm, hogy további 25 ágazatot is érintenek a befektetések. – mondta el nyitóbeszédében Garamvölgyi Balázs.

A közelmúltban ugyan felröppent a hír, hogy esetleg meghosszabbításra kerül a 2015. december 31-i forráskihelyezési határidő, Garamvölgyióvatosságra intette a projektgazdákat és a piaci szereplőket, hogy továbbra is a jelenlegi szabályozással számoljanak, és továbbra is az év végi határidővel kalkuláljanak, a jelen ismeretek szerint ugyanis ez a mérvadó.

Őt Bruckner Zoltán, a Primus Capital partnere és befektetési igazgatójakövette, aki több mint 15 éves hazai, nemzetközi és tengerentúli tapasztalattal rendelkezik a kockázati tőkebefektetések területén. Beszédében kiemelte, hogy a magyar befektetők elérése könnyebb, jobban ismerik a piacot, és aJeremie alapok esetében még kihelyezési nyomásról is beszélhetünk a közelgő határidő miatt.

Az életképes, realitásokra épülő üzleti terv és az egyedi, potenciált rejtő termék mellett számos tényező fontosságára hívta még fel a figyelmet úgy, mint elkötelezettség, üzleti érzék, vezetői képesség, a kulcspozíciókban ülő emberek kompetenciái, motiváltsága, becsületesség, terhelhetőség… – ezek nélkül szinte lehetetlen sikeresen bevonni kockázati tőkét.

Bruckner elmondta, hogy olyan csapatokat keres a kockázati tőke, akik szenvedéllyel, de mégis a racionalitás talaján maradva tudnak bizonyítani, és képesek a terveket realitássá formálni, megvalósítani.

Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a felkészülés fontosságára hívta fel a figyelmet a következő előadásban. Vázolta azokat a sarokpontokat,melyekre a befektetők leginkább „panaszkodnak”, azaz melyek azok a tényezők, amelyek átgondolásával, kidolgozásával egy-egy projekt jelentősen növelheti esélyét a befektetők előtt.

Szakmai hozzáértésen, kompetenciákon túl a csapat fontossága vitathatatlan – a befektető számára egyfajta „garanciát” jelent az összetartó, sikeréhes,kimagasló szakmai tapasztalattal és bizonyítható sikertörténetekkelrendelkező menedzsment- vagy projekt-team, hiszen ők a kulcsai a tervek és számok sikerré, profittá és hozammá konvertálásának, avégrehajtásnak.

Ezt követően egy vállalkozói beszélgetés következett; olyan cégek osztották meg tapasztalataikat, akik nemrégiben kockázati tőkebevonáson estek át,sikeres tranzakciót zártak 1-1 Jeremie tőkealappal.

Zsoldos Sándor, az IPR-Insights ügyvezetője és Lóczi János, a Gremon Systems vezérigazgatója vettek részt ezen a megbeszélésen, őket pedig Dr. Halaska Gábor „faggatta” a Figyelő Hetilap képviseletében.

Mindkét vezető alátámasztotta, hogy sokkal könnyebb volt hozzáférni a Jeremie tőkéhez, mintha külföldi befektetőt kerestek volna növekedési terveik megvalósításához. Egyetértettek abban is, hogy a befektetővel való közös nyelv, az összhang, a „kémia” működése kiemelten fontos, és hogy részükről elvárás volt az is, hogy olyan befektetőt találjanak, aki érti, „mi a dörgés”, érti és érzi a piacukat, és rendelkezik olyan kapcsolatrendszerrel, kompetenciákkal, amelyet a tőkén felül a közös célok elérése érdekében mozgósítani is tud, ill. be tud vinni az együttműködésbe.

Felhívták a vállalkozások figyelmét arra is, hogy a tőkebevonás nem egy mindennapos esemény egy cég életében, sőt, egyáltalán nincs birtokában egy „normális” cégvezető azoknak az ismereteknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a legoptimálisabb befektetővel a legjobb deal születhessen meg. Mindketten támaszkodtak külső tanácsadóra, aki végigvezette őket ezen a folyamaton, és utólag is úgy látják, hogy jó döntés volt kockázati tőkeszakértőt bevonni.

Az IPR-Insights-ba egyébként a közelmúltban a Bonitás Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. fektetett be 430 millió forintot, a nemzetközi terjeszkedés támogatására, és az ehhez kapcsolódó termékfejlesztés finanszírozására.

Még 30-40 milliárd befektetésre vár

Az esemény 2. blokkjában léptek színre a Jeremie kockázati tőkealapok. A kerekasztal beszélgetésén Dr. Makra Zsolt, az Alliance Jura-Hongriebefektetési igazgatója, Kiss Gábor, a Bonitás KTK Igazgatósági tagja, Szűcs Gergely, a Valor Capital vezérigazgatója és Eszter Elemér, a PBG FMCIgazgatósági elnöke osztották meg tapasztalataikat a közönséggel.

Az alapkezelők a cégekkel való harmonikus együttműködés fontosságáraszintén felhívták a figyelmet. Ugyan a befektetők alapvetően a megtérülést keresik, fontos számukra, hogy olyan cégeket találjanak, akikkel könnyen szót értenek, és a kezdetektől fogva jól tudnak együtt gondolkodni és fejlődni.

Az alapkezelők ugyanakkor differenciáltan gondolkodnak arról, hogy milyen projekteket keresnek. Van, amelyik korai fázisú cégeket is keres, más alapkezelők az érettebb vállalkozások felé nyitottak. Összességében az is elmondható, hogy a Jeremie alapok határidejének közeledtével a kockázati tőkebefektetők egyre nagyobb rugalmasságot mutatnak.

Kiss Gábor, a Bonitás KTK Igazgatósági tagja elmondta, hogy esetükben akész termék, bevétel felmutatása alapvető elvárás. Kiemelte, hogy az elmúlt 1,5 évben kifejezetten nehezebbé vált a növekedési tőke számára iskezelhető, vagy kis energiával azzá tehető projekteket találni, sokszor acsapatok mentorálásának, inkubálásának feladata is rájuk hárult, melyjelentősen megnyújtotta a befektetési időtávot, mely a 2015. év végi határidőbe egyre kevesebb eséllyel fér bele a következő befektetések során.

Az alapkezelők többsége úgy véli, a rendelkezésre álló forrás nagy részét azonban el fogják költeni az év végéig, egyrészt néhány befektetés már a „csőben van”, másrészt folyamatosan keresik a további befektetési lehetőségeket.

Egyedülálló lehetőségek a vállalkozásoknak

Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a rendezvényen elhangzottak alapján a vállalkozások lehetőségeit az alábbiak szerint összegezte:

„A jelen helyzet óriási lehetőséget jelent a vállalkozásoknak, hiszen sok befektető keresi a jó projekteket. A vállalkozások szempontjából tehát a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy mivel tudják növelni az esélyét annak, hogy tényleg jó projektté váljanak? Ehhez nagyon részletes felkészülésrevan szükség. A projekteknek mélységében kell megismerniük a piacukat, alaposan át kell gondolniuk a stratégiájukat, fel kell építeniük a csapatukat.Mindezt sajnos nem lehet megspórolni. A halogatás ráadásul végzetes is lehet: hiszen az alapkezelők most tudnak és akarnak befektetni, elmehet a hajó, ha a projektgazdák nem lépnek időben. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg egy jól összerakott projekt sokkal jobb feltételeket is ki tud „alkudni” magának, tehát sokszorosan megéri komolyan venni a felkészülést

További információkat arról, hogy melyik alapkezelő hogyan látja a kialakult helyzetet, milyen befektetési összegben gondolkodik, és milyen projekteket, cégeket keres még, például az alábbi, az eseményről készült cikkben is olvashat: Napi.hu: Itt a ritka lehetőség – rengeteg pénz keresi a gazdáját

Letölthető előadások
Képgaléria